Betegs�gek

A d�szmadarakn�l fajt�nk�nt elt�r� betegs�gek alakulhatnak ki. A rizspinty �s n�h�ny rokona (�gy pl.: a t�zpinty, a zebrapinty, �s a barnamell� n�di pinty) betegs�gei k�zt nem sok elt�r�s van, de az�rt akad. A rizsmad�r tipikus betegs�gei a n�tha, a m�jelzs�rosod�s, a huzat �s egy�b helyzetek, �gy a vegyszerm�rgez�s, a k�rokoz�k �s bakt�riumok �ltal okozott fert�z�sek, valamint az �l�sk�d�k jelenl�te.

N�tha: Ez egy nagyon k�nnyen felismerhet� betegs�g, amit a k�rokoz�k okoznak. Jelei f�leg a fels� cs�rk�va tetej�n l�that�k. Ilyenkor a t�net ez: a mad�r hapciz�s szer� hangot ad ki, majd feh�r orrv�lad�k jelenik meg a cs�r piros r�sz�n, esetenk�nt a homlokon, valamint a fej tetej�n.
Kezel�se: vitamink�r�val p�r h�t alatt rendbe hozhat� (jelenesetben) a pinty eg�szs�gi �llapota.
Huzat: Tulajdonk�ppen csak az �llat hal�la ut�n lehet biztosan megmondani, hogy a huzat volt a tettes. Ilyenkor a mad�r meg�rzi a tests�ly�t, tollazata hasonl�, mint amikor m�g eg�szs�ges volt. Kezelni nem lehet, csak megel�zni, m�gpedig �gy, hogy nem tessz�k kedvenceinket huzatos helyre.
M�jelzs�rosod�s: Ez a betegs�g b�rmikor felbukkanhat, f�leg az olyan madarakn�l, akik t�l sokat esznek, vagy t�letetik �ket. A t�net: kedvenc�nk t�l sokat �l egyhelyben �s gubbaszt. Felf�jja mag�t, �s sokszor eldugja a fej�t, valamint borzoltak a tollai, a cs�re �s szemgy�r�je halv�nypiros.
Kezel�se: az �llatorvoshoz kell ilyenkor vinni, aki val�sz�n�, hogy antibiotikumot fog fel�rni. Gy�gy�tani igaz�b�l nem lehet, de sosem szabad feladni. Csod�k mindig vannak!
Vegyszerm�rgez�s: Csak akkor halhat meg ebben a mad�r, ha a kalitk�t valamilyen vegyszerrel fert�tlen�tett�k. A madarak ugyanis a cs�r�k n�veked�se miatt mindent kipr�b�lnak.
Csak a kalitka t�lc�j�t lehet (pl.: hypoval) tiszt�tani, de azt is csak akkor, ha pap�r van az alj�n.
Kezel�se: igaz�b�l ilyen kis test� madarakn�l nem szoktak gyomormos�st v�gezni. Gy�gyszerrel kezelni nem lehet. T�netei nincsenek, a mad�r hirtelen hal meg.