Ezeket a viselked�si form�kat csakis kiz�r�lag fogs�gban �l� �llatokn�l tanulm�nyoztuk. Szabadon �l� �llatokat nem figyelt�nk meg. Egy mad�rnak rengeteg sok baja lehet, �s minden probl�m�j�t m�smilyen hang vagy testtart�ssal pr�b�l jelezni. Ak�rcsak a gyerekek.
A “nyekerg�” hang: ezt a mad�r szinte csak lefekv�skor haszn�lja. De nem kell megijedni, hiszen ez j� jel. Kedvenceink ilyenkor azt tudatj�k, hogy lefekv�shez k�sz�l�dnek, boldogok �s el�gedettek. A k�l�nf�le csipog� hangok jelent�se: vegy�k most azt a p�ld�t, amikor ki szeretn�nek j�nni a ketrec�kb�l egy kis rep�l�sre. El�sz�r is megpr�b�lj�k felh�vni magukra a figyelmet. Ezt rendszerint hangos, f�jdalmas csipog�ssal jelzik, valamint ugr�lnak a ketrecben, vagy oda�llnak az ajt�hoz, �s er�sen n�znek kifel�. Azonban m�g azt is megtehetik, hogy nekiugranak a r�csnak. Ha �hesek, azt szint�n csipog�ssal jelzik, de van k�l�nbs�g az el�z� �s a most eml�tett csipog�s k�z�tt. Ilyen esetben ugyan f�jdalmasan csipognak, de ilyenkor szinte csak ez az egyetlen jel. M�g esetleg az lehet, hogy ugr�lnak k�rbe-k�rbe a kalitk�ban, �s sokszor ugranak az etet�t�ljukra n�h�ny pillanatig. (egy rizspinty p�rnak �tlagosan minden vagy minden m�sodik nap kell eles�get cser�lni.)
Ha j�l megfigyelj�k a h�m madarat, akkor �szrevessz�k, hogy miut�n befejezte az �nekl�st, megr�zza a farktollait. Ez az�rt van, mert el�gedett mag�val, hogy b�szk�n �s sz�pen v�grehajtotta a n�t�j�t. B�r a madarak z�me, �gy a rizspinty sem �rti, hogy mit mondunk neki, ez�rt hangs�lyosan �s hanger�v�lt�ssal kell hozz�juk sz�lnunk. Mivel nincs f�lkagyl�juk, ez�rt az emberek r�gen �gy hitt�k, hogy e l�nyek nem hallanak. Ez nagy t�ved�s! Ugyanis m�g jobban hallanak, mint mi, emberek. A rizspintyek eset�ben a hall�j�rat a feh�r pofafolt k�zep�n tal�lhat�. A szagmirigy�k viszont a szem, �s az orrlyuk k�z�tt helyezkedik el. Ez�rt ha n�ha az l�tjuk, hogy �llatk�ink ezt a r�szt d�rzs�lik az �ghoz, akkor nem kell megijedn�nk, hiszen ekkor csak a ter�let�ket jel�lik ki.
Gyakran megfigyelhetj�k, amint kedvenceink reggel �s napk�zben ism�tlik a k�vetkez� mozdulatokat: el�rehajolnak, �s majdnem �ssze�r a cs�r�k. Gyorsan kb. 5-6 kotyog�st hallatnak. Jelent�se a reggel eset�ben: k�sz�nt�sk�nt funkcion�l, napk�zben: bocs�natot vagy kiengesztel�st jelent.
A pintyekn�l szint�n megfigyelhet� a k�vetkez� viselked�si forma: az egyik f�l kivesz egy magszemet az etet�b�l, majd r�ugrik a hint�ra �s a szer mozg�sa k�zben elkezdi forgatni t�pl�l�k�t a cs�r�ben. Ez lehet az unalom�z�s egyik form�ja, de ugyanakkor ez a tev�kenys�g megfelelhet a min�l nagyobb hangzavarkelt�snek, vagyis eszk�z valamilyen c�l el�r�s�hez.
Madaraink nyugalm�t nemcsak a nyugodt testtart�s, de az egyik l�b beh�z�sa is jelenti. Hasonl�an n�z ki a tollak alatt:

Ugyan�gy, mint sok m�s �llat a rizspinty is megpr�b�lja megv�deni mag�t, ha vesz�lyben van. De legt�bbsz�r csak akkor “t�mad”, amikor fel�bresztj�k �ket, �s m�g nem el�g frissek az elmenek�l�shez. Ebben az esetben a pinty virny�t� hangot ad ki, �s a fej�t min�l h�tr�bb szegezi a sz�m�ra f�lelmetesnek t�n� dologt�l. Majd egy hirtelen mozdulttal belecs�p.
A h�zunkban �l� madarak k�l�nf�le szok�st alak�thatnak ki, ez r�szben att�l f�gg, hogy milyenek a k�rnyezeti viszonyok. Ha (pl.) m�r s�t�t van odakint, �s megy�nk ki a szob�b�l, akkor �ltal�ban lekapcsoljuk a villanyt. Nos, a rizspintyek megtanulj�k, hogy jobb vil�gosban felugrani az alv�helyhez, mint s�t�tben, �s ha l�tj�k, hogy k�sz�l�nk elhagyni a szob�t, hangos, figyelmeztet� csipog�ssal jeleznek a m�siknak, �s az is pr�b�l min�l gyorsabban felugrani. De van olyan eset, amikor nem hallgatnak egym�sra, �s valamelyik nem