Erre a t�m�ra nem t�rn�k ki r�szletesen. Hiszen ez m�r a k�z�pfokot �rinti. Ha szeretn�nk m�gis fi�k�kat, akkor le�rok n�h�ny tudnival�t �s j� tan�csot. El�sz�r is gy�z�dj�nk meg r�la, hogy mindk�t nem ivar�rett, m�sodszor k�rj�nk a keresked�t�l nekik val� od�t, lehet�leg f�lig nyitottat vagy z�rtat. B�lel� anyagk�nt biztos�tsunk nekik sz�raz f�vet. Ne b�lelj�k ki helyett�k az od�t, mert nem fogj�k elfogadni! Ha a p�r nem illik �ssze, lehet, hogy nem fognak k�lteni. Csak nagyon kev�s toj� k�lti ki a toj�sait, ilyenkor a teny�szt�k az �gynevezett keltet�g�pet alkalmazz�k. Egy kezd� mad�rtart� nemigen tud mit kezdeni a kikelt fi�k�kkal, �gy ez is gondot okoz. T�pl�l�sukat l�gyeles�ggel v�gezz�k.
Ezek a mad�rteny�szt�s alapjai. De m�gsem aj�nlom olyan embereknek, akik m�g nem tartottak madarakat, hiszen az esetleges fi�k�k a gondatlan �s hozz� nem �rt� gazdik kez�ben nagyon k�nnyen elpusztulhatnak. Ha azonban m�gis siker�l a kicsiket �sszehozni, akkor k�rdezz�k meg a v�s�rolt helyen, hogy nem tudn�nak-e valakit, aki befogadn� �ket.
A k�lt�sr�l r�viden ennyit:
- ideje: 15-16 nap, a sz�l�k felv�ltva �lnek a toj�sokon.
- toj�sok: a toj� naponta, egym�s ut�n tojja le, �tlagosan 5-�t.
N�szt�nc: a h�m pici ugr�sokkal kotyogni kezd, a v�g�n az �nek�vel fejezi be. A toj� ek�zben szint�n ugr�l, �s szab�lytalanul �t�geti cs�r�t az �ghoz. Mikor a m�sik nem m�r a v�ge fel� j�r az “ugr�l�snak”, a n�st�ny mad�r v�zszintesbe hajtja a test�t, �s gyorsan rezegtetni kezdi a farktollait. A h�m v�g�l r�ugrik a toj�ra, �s a p�rosod�s n�h�ny m�sodpercig tart.